2011.10.27.
Saját bőrét vitte vásárra a „Szárnyakat adni a malacnak” projekt stábja, amikor Simon Balázs vezetésével úgy döntött, hogy első körben a projekt-teamen belül rendezi meg annak a tréningsorozatnak az első eseményét, amely a helyi roma és nem roma emberek között konfliktus feloldását hivatott szolgálni.
A rendhagyó eseményre október 27-én csütörtökön került sor Szikszón, a Bölcs Bagoly Könyvtárban, ahol a program lebonyolításában részt vállaló mentorok, animátorok és szakértők kerültek bevonásra, Simon Balázs – az Utcaszínház Alkotóközösség vezetőjének – irányításával.
A tréningsorozat célja az, hogy nyílt módon, mégis játékos megközelítésben, többnyire színi előadások formájában próbálja meg kezelni a roma-nem roma konfliktusokat. A módszertan rendkívül innovatív: a tréningeken a résztvevők saját életükből oszthatnak meg olyan tapasztalatokat és történeteket egymással, melyek a roma-nem roma konfliktusközegből származnak. Ezt követően a történetek megjelenítése a dramaturgia segítségével történik meg, azaz a résztvevők egy színdarabba dolgozzák bele az arra alkalmasnak ítélt sztorikat és személyesen játsszák azt el majd a darabban.
Simon Balázs elmondta, hogy a módszer kidolgozásában többnyire személyes élettapasztalatai vezették és segítették. Jelenleg is több területen dolgozik a módszerrel, melynek lényege: egymás megismerése és ezen keresztül a belső feszültségek kibeszélése, a konfliktushelyzetek feloldása.
A stáb tagjai – annak ellenére hogy a területen és a témában évek óta dolgozó szakemberek – szintén kissé feszülten fogadták Balázs első kérdéseit, melyek a konkrét konfliktushelyzetekre vonatkoztak. Ezt követően azonban rendkívüli nyíltsággal és őszinteséggel kerültek elő a sokszor meglepő vagy megbotránkoztató személyes történetek. Végeredményként sikerült közösen kialakítani azt a témavonalat, amelyet a tréningek előadásai során vezérfonalként jelenít majd meg az Utcaszínházi Alkotóközösség.
A projektelem részeként 30 alkalommal kerül sor rendezvényre, mely magában foglal filmezést, illetve story exchange módszerhez kapcsolódó foglalkozásokat. Ennek lényege, hogy a résztvevők saját életükből mesélnek el konfliktusos történeteket a kisebbség-többség együttélésével kapcsolatosan, mely elbeszélések közben oldódik a hangulat, egyre több bizalommal vannak egymás iránt, a színházi szakember segítségével eljátsszák, majd performance keretében egy másik településen is bemutatják a történeteiket, ahol ennek kapcsán történeteket mesél a helyi közösség és ismét születik egy performance, mindezt filmen dokumentálják. A célja a tevékenységnek, hogy megváltoztassa a mélyszegénységben élők negatív véleményét önmagukról, illetve elősegítse, hogy a külvilág is másképp gondolkodjon róluk.