Abaújrakezdés Közhasznú Egyesület

Betekintés Abaújba

Földrajzi lehatárolás

Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Szlovákiával határos térség, Nyugaton az Edelényi kistérség, keleten a Zemplén, délen a Szerencsi és a Miskolci kistérség határolja.

 

Három kistérségből áll:

  • Abaúj-Hegyközi kistérség
  • Encsi kistérség
  • Szikszói kistérség

 

Mindhárom kistérség a Magyarországon található kistérségek rangsorában az utolsók között található.

Demográfia, településszerkezet

 A 82 települést magában foglaló térségről elmondható, hogy döntően aprófalvas szerkezetű, a területen mindössze négy város van: az alig több, mint 7 000 lakosú Encs, a 6 000 fő feletti Szikszó, a 2 000 lakos feletti Gönc és Abaújszántó.  Ezer főnél több lakossal összesen 13 település rendelkezik. Az ezer fő alatti települések száma 69. Több mint tíz település lakossága 100 fő alatt van.

 A szakirodalmak szerint amennyiben a térségben zajló folyamatok nem változnak, az ezer fő alatti települések 15-25 éven belül eltűnnek a térképről. Mi esetünkben ez 69 települést jelent a 82-ből, ami a települések 84 százalékát jelenti, az általuk elfoglalt terület pedig hazai viszonylatban majdnem fél megyének felel meg.

 A térség rendkívül kedvezőtlen településszerkezetének kialakulása az elmúlt évszázad világháborúit lezáró békék következtében az Abaúj-Torna vármegye megszűnésére és Kassa, mint gazdasági és kulturális székhely elvesztésére vezethető vissza.

 Az aprófalvas szerkezet magával hozza az aprófalvak problémáit is: lakossági szolgáltatások alacsony színvonala, a gazdasági funkciók szinte teljes hiánya, folyamatos elvándorlás, népességfogyás.

 A térségben a 0-14 éves korosztály aránya meghaladja az országos átlagot, a többié alacsonyabb. Ez az adat arányban van a cigány lakosság magasabb számával, amely a térségben meghaladja a megyei 10%-ra becsült átlagot. Egyes településeken arányuk meghaladja a 20, vagy még több százalékot. Igen rossz szociális helyzetük miatt kiemelt megközelítést igényelnek.

A kormegoszlás alapján valószínűsíthető, hogy az itt születettek jelentős része 15-29 éves korára már más területre költözik. 

Általánosságban elmondható, hogy 1960-hoz képest a térség népességének közel felét elveszítette.

 Összefoglalva a kedvezőtlen településszerkezet előrevetíti a térség katasztrofális demográfiai viszonyait. Az alacsony lélekszámú települések egyik problémája az elöregedő népesség, amely növekvő számú alulképzett, elszegényedett társadalmi csoporttal párosul. Ezen falvak humán potenciálja rendkívül alacsony társadalmi anomáliák gyűjtőhelye pl.: uzsora, alkoholizmus, stb.A kistérségi központokként működő városok helyzete kismértékben jobb képet mutat, de mindegyik településen jelentős a megélhetést kereső fiatal szakemberek elvándorlása az ország lehetőségekben és pénzben gazdagabb vidékei felé, mint pl. Budapest, Dunántúl.

 Infrastruktúra, gazdaság

 A térség közlekedési tengelyét a Hernád völgyében futó 3-as számú nemzetközi főútvonal jelenti, ezen keresztül van összeköttetése Szlovákia (közvetlenül Kassa) és Miskolc felé.

A térségben két határátkelő működik: Kány-Buzita és Hidasnémeti határátkelők.

A mellékutak döntően kelet – nyugat irányúak, általában rossz állapotúak.

A térség elérhetősége szempontjából kedvező lehet a Kassai repülőtér közelsége.A természetes földrajzi vonalak mentén (völgyek, hegylábak) - Miskolc központtal - kialakult sugaras-gyűrűs főúthálózat a trianoni határmódosítás utáni torzója súlyos örökségként nehezedett a megye északi határ menti aprófalvas területeire. A zsáktelepülések száma eléri a tízet.

A Sajó, a Bódva, a Hernád és a Bodrog völgyében futó sugárirányú utak, - tehát a völgyeket összekötő - gyűrűirányú főúti kapcsolat teljes hosszában a Szlovák - Magyar határon kívül rekedt, így a borsodi folyóvölgyek forgalmi (és gazdasági) szempontból is zsák jellegűvé váltak. A külső gyűrű pótlására a folyó-völgyek között meglévő, illetve kialakult mellékútátkötések nem tudták pótolni a gyűrűirányú főúti kapcsolatot.A térségben a belső mellékutak burkolatállapota és teherbírása gondot okoz. Jelentősebb gazdasági fejlődés, jövedelmezőség növekedés nélkül ezen utak felújítása nem gazdaságos. Különös gondot okoz az északi, aprófalvas területen az időjárásnak kitett, védő sövény és védőárok nélküli, mellékutak átjárhatóságának biztosítása.

 A megyeszékhely Miskolc átlagban 50-60 km távolságra van a térség településeitől.

 A települések vízellátása megfelelő, minden településen van vezetékes ivóvíz, habár sok településen a meglévő ivóvízhálózat ellenére sem kötik rá lakásukat a hálózatra, átlagosan csak 70-80 % körüli az arány. Vízminőségi problémák így is akadnak: magas vas-, nitrát-, ammóniatartalom. Vannak települések, településrészek, ahol még jelenleg is tart a szennyvíz és csatornahálózat kiépítése. Hasonló a helyzet a földgázhálózat kiépítésével. Vannak olyan részek, ahová a távolság és az ott élők anyagi helyzeti miatt várhatóan nem is fog megtörténni a kiépítés. Hiányos a szélessávú internet hálózat. Változó a mobil lefedettség és a kábel-tv hálózat.

 A vezetékes telefonellátottság a térségben megoldottá vált, minden településen megtalálható. A lakásokba bekötött telefonvonalak számának arány a teljes térségben mintegy 60 %-os.

A térségben jelentősebb ipari termelőüzemet nem lehet találni. A meglévő üzemek a térség agrár jellegéből adódóan inkább az erdő és mezőgazdasághoz kötődnek. Nagyobb üzemek: Encsi bútorgyár, szikszói Szatev fehérje-feldolgozó és a Hell, Encsen és Abaújszántón az  Aba-Hús, stb. Ezen üzemek minimális munkalehetőséget biztosítanak az itt élők számára.

A térségben magas a mezőgazdasági vállalkozások száma, amely a térség jelentős termelő potenciálja és érték teremtője. A máig is jelentős mezőgazdasági súlyhoz képest az ipari szféra jelenléte nullának tekinthető.

Az elaprózott birtokrendszer, a tulajdoni változások következtében igen nagymértékben visszaesett a mezőgazdasági termelés.

Nem csak a szántóföldi művelés, amelynek kevésbé kedvezőek az adottságai, hanem az állattartás, állattenyésztés, a gyümölcs és szőlőtermesztés is, amelyekhez egyes helyeken kiválóak a természeti feltételek. Az állattartás visszaesésének következtében a legelők, gyepek fokozatosan parlagterületté változnak, kihasználatlanok.

Abaújszántó térségében a szőlőtermeléshez alkalmas terület és kapcsolódik a Világörökség részét képező Tokaj - Hegyaljai bortermelő térséghez.

Nagy hagyománnyal rendelkező helyi termék a Hungarikumként védett és bejegyzett gönci barack.

Abaúj – Hegyköz Kistérségben Abaújszántót, földrajzi elhelyezkedése, gazdaságtörténeti hagyományai alkalmassá teszik a kereskedelem (bor, élelmiszer,stb.), a könnyűipar fogadására, új ipari parkok létrehozására kapcsolódva a Kenyheci vagy a Szikszói ipari parkhoz.

A térség északi részén fekvő, határmenti két település – Tornyosnémeti és Hidasnémeti – a térség és a szlovákiai határmenti terület számára jelentős agrárlogisztikai adottságokkal rendelkezik.

A térségben a mezőgazdasági szektor a legjelentősebb térhasznosító, a terület kb. 80 %-át használják. Ez az ágazat a keresők átlagosan tizedét foglalkoztatta. Meghatározó szerepe van a gabonaféléknek, az olajosmagvak, az árpa, a kukorica, a burgonya, a szőlő és gyümölcstermesztésnek és az állattenyésztésnek. Sajnos a termékfeldolgozás csak kis mértékben megoldott.

A kereskedelmi ellátottság és szolgáltatások javulást mutatnak, de ezek inkább a nagyobb településekre koncentrálódnak, az apró falvakban nem megfelelő az ellátottság.

A térségben az 1-9 főt foglalkoztató kisvállalkozással találkozhatunk legtöbbször. Legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozás pedig nincsen. Az országban a legrosszabbak az 100 lakosra jutó egyéni és társas vállalkozási mutatók, melyek az országos érték alig harmada, amely a lakosság anyagi helyzetére és iskolázottsági szintjére utal.

Ezek a számok adhatnak egyfajta magyarázatot a régióban a munkanélküliek nagy számára.

Összességében a térség gazdasági szerkezetére a tercier és a primer szektor, azon belül a mezőgazdaság a jellemző. Ebből a struktúrából hiányzik a szekunder szektor, amely általában a gazdaság alapját képező feldolgozóipar. Így a térség gazdasági szerkezete labilis, nem egészséges, ami a kereskedelem és a szolgáltatások további fejlődésének is gátat szab. A térségben megtermelt mezőgazdasági alapanyagok szinte kivétel nélkül feldolgozatlanul hagyják el a térséget. Többlet: alapanyagból, hiány feldolgozásból.

A fejlett, minőségi feldolgozóipar igényli a jól képzett, pontos munkára képes munkaerőt, ebből szintén többlet is és hiány is van a térségben. A munkanélküliek iskolai végzettsége és munkakultúrája behatárolja a térségben beindítható vállalkozások körét.

A térség természeti adottságai megfelelő szolgáltatások kiépítésével a jelenleginél több látogatót, nagyobb ismertséget is idevonzhatnának, az idegenforgalmi szolgáltatások alacsony színvonala azonban a térségi gazdaság hiányának tekinthető 

Folyamatosan csökkenek a posták, iskolák, óvodák, vonat és buszjáratok száma. Alacsonyak a múzeumok, kultúrházak, a nívós szolgáltatást nyújtó vendéglők száma, nincsenek strandok, sportpályák. Szolgáltatások, kulturális élet és attrakciók hiánya is hozzájárul a fiatalság elvándorláshoz.  

Foglalkoztatás

A foglalkoztatottak között legnagyobb arányban a 30-39 év közöttiek szerepelnek, mely megfelel az országos tendenciának, de elmondható, hogy 60 év felettiek kivételével, minden életkori kategóriában mintegy 20%-kal alacsonyabb a foglalkoztatási arány, mint az országos átlag. Foglalkoztatottságon belől a nők minden kategóriában elmaradnak, amely a 30-59 éves korosztályokon belől megfelel az országos átlagnak. A 15-29 és 60 felettieknél jelentősebb az elmaradás, amely összefügghet a bölcsődék hiányával, a kulturális és képzettségi helyzettel egyaránt.

A gazdasági aktivitás szerinti vizsgálat az eddigieket alátámasztja. 20 év alatt a térségben az eltartottak aránya 7%-al, míg országosan 5%-al csökkent, a foglalkoztatottak aránya 20%-al, míg országosan 11%-al csökkent, az inaktív keresők aránya 18%-al, míg országosan 12%-al növekedett, a munkanélküliek aránya 7%-al, míg országosan 3%-al növekedett. A foglalkoztatottak aránya sohasem érte el az országos átlagot és az évekkel egyre romló tendenciát mutat. A csökkenés 1980 és 1990 között még együtt mozgott az országos átlaggal, de 1990 és 2001 között már jelentősen meghaladta azt.

A 180 napon túli munkanélküliek száma a térségi adatokban növekedett, arányuk jelentősen meghaladja az országos átlagot. Ez jelzi, hogy van egy réteg, amely képtelen munkába helyezni magát.

A regisztrált munkanélküliek között egyenletesen nő a nők aránya. A munkanélküliek között a legnagyobb arányban a 8 osztályt végzettek és a szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát végzettek találhatók.

A munkanélküliek létszámának alakulását a térségben elsősorban nem a gazdaságban bekövetkező pozitív változások mozgatják, hanem az aktív munkaerő-piaci eszközök, ezen belül is a közhasznú foglalkoztatás nagyságrendje, valamint a közcélú és közmunkába kiáramlók száma.

Az abaúji régió munkaerő-piaci helyzetének mindenfajta jellemzése nélkül, a főbb mutatók ismeretében továbbra is azt kell mondanunk, hogy a megye, a régió és egyben az ország legsúlyosabb munkaerő-piaci feszültségekkel terhelt része. Aki a térségben egyszer munkanélkülivé válik, nagy valószínűséggel tartósan kiszorul a munka világából.

A kis községek lakói esetében a negatív gazdaságföldrajzi tényezőket a meglévő mobilizációt segítő támogatások láthatóan nem tudják ellensúlyozni.

Oktatás, egészségügy, szociális helyzet

A térségben az alapfokú oktatási intézmények kiépültek. Néhány kisebb településen működik iskola, de sok esetben csak alsó évfolyamok, ezek fenntartása nem minden esetben gazdaságos, van olyan iskola, ahol egy oktatóra 8 gyermek jut. A térségben nagyon kevés a bölcsőde. A térségben összesen négy középiskola működik. A térségre nem jellemző a felnőttképzés.

A térségben felsőfokú oktatási intézmény nem található, kihelyezett karok nem működnek.

A térség egészségügyi és egyéb szociális szolgáltatási ellátottsága, elérhetősége elmaradott. A térség lakóinak helyzete többszörösen hátrányos a megyei átlaghoz képest is.

A térség érintett településein Encsen és Szikszón van szakrendelés. Mentőszolgálat Göncön, Encsen és Szikszón van. A háziorvosi körzetek egy része betöltetlen, a rendelők humán- és eszközállományában jelentős minőségbeli különbségek vannak, elmondható, hogy leromlott állapotúak a rendelők. A térségben gyermekjóléti szolgálat, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működik. Továbbá a nappali ellátást nyújtó intézmények között szerepel a szociális étkeztetés és gondozás, amelyet az önkormányzatok tartanak fenn.

Több kis faluban igaz, hogy – főleg a roma lakosság körében – magas a 8 általános osztályt be nem fejezők száma. Kirívóan alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya.

 

Kapcsolat

Dernei Balázs
egyesületi elnök

Tel.: 06-30-924-6320
e-mail.: dernei.balazs@abaujrakezdes.hu

Postacím: 3503 Miskolc, Pf. 14.